2017. augusztus 7., hétfő

Első fog

   Emmának tegnap kiesett az első tejfoga. Most már hivatalosan is iskolaérett. :) Kicsit több, mint egy hete mutatta, hogy elkezdett mozogni neki. Kíváncsi voltam, hogy ez mikor fog megtörténni, de nem vártam, mert egyszerűen nem bírom a lifegő fogak látványát. Nagyon tartottam az egésztől emiatt is, na meg Emma nagyon-nagyon alacsony fájdalom küszöbe miatt. Hát mindketten szenvedtünk. Én egyszerűen nem bírtam nézni, úgyhogy anyu és Lilla nézegették neki. (Lilla egy hete érkezett meg Leányfalura. Nagy a boldogság, olyan jól eljátszanaka a Csajok) Engem már attól is kirázott a hideg, ha beszéltek róla. Persze néha erőt vettem magamon és én is megnéztem. Szombaton már nagyon lifegett neki. Ebédkor jött is a sírás, hogy borzasztóan fáj és enni sem bír. Végül már kapott algoflex babyt és természetesen az hatott neki, és utána enni is tudott. Este már Lilla nagyon ajánlkozott, hogy ő nagyon szívesen kihúzza Lillának. Na én azt tuti nem vagyok hajlandó megcsinálni. Persze Emma félt, úgyhogy nem hagyta. Majd tegnap reggel felkelés után nem sokkal jött oda hozzám, hogy kiesett magától a foga. Éljen!!! Emma amúgy nagyon várta már, hogy végre neki is mozogjon és kiessen a foga, úgyhogy most nagyon boldog. Ő nagyon akarta, hogy a fogtündér elvigye neki a fogát, és hozzon helyette valamit, hát én nem. :) Mondtam, hogy nincs fogtündér, gonosz anya. Lilla is mondta neki, hogy nincs, neki se hozott semmit. Szerencsére estére el is felejtette és nem akarta a párnája alá rakni. 
   Amúgy én sokáig nem tudtam, hogy a tejfogak kiesése előtt, előbb a hátsó négy maradandó rágófogak fognak kibújni. Még jó, hogy egy ovistárs anyukája mondta nekem, mert pont pár napra rá kezdte el Emma hátul fájlalni a fogát, megnéztem és fehéredett alul az ínye. Lett volna nagy meglepetés, ha nem mondta volna. Természetesen azok is nagyon fájtak neki, bár azt megértem, az tényleg nem lehetett kellemes, ahogy áttöri az ínyét, úgyhogy azokat a napokat fájdalomcsillapítóval vészeltük át. Szóval a hátsó négy maradandó rágófog már pár hónapja kint vannak, és most már az első tejfog is kiesett. Tudtommal az egymás melletti fogak hamar egymás után szoktak kiesni, úgyhogy gondolom hamarosan számíthatunk arra, hogy a másik felső is elkezd mozogni. Jaj nekem... :D :D Remélem azért megedződök, mert van 20 foga a gyereknek, plusz még majd a Lénó fogváltása is...

2017. július 28., péntek

Élmények

   Egy hónapja itt vagyunk már Leányfalun, sok mindent csináltunk már. Lementünk a Dunapartra kacsákat etetni. Emma nyúzott már nagyon, hogy sétáljunk le. Maga a Duna nagyon közel van, viszont, ahol kacsákat kell etetni, azért kell ahhoz sétálni. Lénót hátamra kötöttem és elindultunk, kb fél órát sétáltunk és megérkeztünk. Emma egyből ment kacsákat etetni. Lénó természetesen bizalmatlan volt, mint kb mindennel elsőre. Nézte a kacsákat, meg a kompot, de nem ment a víz közelébe. Aztán végül úgy, hogy fogta a kezemet, bele mert lépni a vízbe, végül már nagyon élvezte és sarazott. Tiszta sár lett az egész gyerek. Azt se tudtam mit csináljak vele. :))) Busszal gondoltam hazamenni, de mondom így fel nem szállok vele. Hát akkor gyaloglás haza felé, de ilyen koszosan a hátamra se akartam kötni, de gyökkettővel ment, meg mindig az ellenkező irányba, úgyhogy mégis csak felkerült a hátamra, hogy haza érjünk emberi időben.













   Egyik szombaton felmentünk Pestre, mert már régen megígértem Emmának, hogy megnézzük a Verdákat, ha el kezdik vetíteni a mozikban. Így hazamentünk, Laci vigyázott Lénóra, mi meg Emmával elmentünk csak mi ketten mozizni. Emma nagyon szereti az ilyen alkalmakat, amikor nincs velünk Lénó, csak anya-lánya program van. Amúgy elég jó kis mese volt, még én is élveztem, nem úgy mint egyes Barbie-s rajzfilmeket... :)))) Jól éreztük magunkat nagyon.













   Míg mi Pesten voltunk, addig Lali felállította a nagy medencét, így másnap délután már lehetett pancsizni. Emma nem bírt magával, már délelőtt is belement a vízbe, nekem akkor az még nagyon hideg volt, de délutánra már felmelegett annyira, hogy én is bele merjek menni. Tyupikát alig bírtuk rávenni. Felvettem a kezembe, ültem a medencében, aztán szépen lassan elkezdtem belecsempészni a lábát a vízbe, egyre jobban. Vgül megtetszett neki. De természetesen csakis állni volt hajlandó benne. A locsoló kannával folyamatosan öntözött. Az a mindene, az esti fürdésnél a kádban is folyamatosan csak öntöz. Ja és természetesen a medencét is takarította. Az a msik kedvenc elfoglaltsága, seperni, felmosni...
Vicces, mintha Lénó nagyobb lenne Emmánal :)










   Strandra is kimentünk anyu születésnapján. Mondjuk eléggé lehűlt az idő aznapra, de szegény Emma úgy várta már. Én eléggé szétfagytam, ellenben jól leégtem, de jó volt. Lénóka itt is idegenkedett a medencétől. Ugyanúgy szokta meg a gyerekmedencét, hogy az ölemben ült és szépen lassan belecsempésztem a gyereket, de csak állt és itt is locsolt. A nap végére enyhült meg annyira, hogy már mászkált is a medencében, de természetesen le azért nem ült. A nagy medencébe be mert jönni velem, de azért erősen kapaszkodott a nyakamba. Elképesztő, hogy mennyire félénk.













    Úgy volt, hogy a strand utáni nap, pénteken közös babatalis Velencei tavazás lesz, de olyan hideg volt, hogy ezt kihagytuk. Szegény Emmám nagyon kiborult, mert nagyon várta a fürdést is és a vonatozást is. Anyu megígérte neki, hogy majd elviszi vonatozni valahova. Amúgy pont ma van az a nap. Szép piros új vonattal elmentek Gödöllőre, megnézik Sissi kastélyát, anyu barátnőjénél ebédelnek, aztán hazavonatoznak. Viszont én is kárpótóltam Emmát. A velencei tavazás helyett, ebéd után, miután Lénót lefektettem aludni, anyura hagytuk és elugrottunk Visegrádra bobozni. Ugye kocsival innen kb 25 perc. Először kettőt csúsztunk szokásosan a téli bobbal, de Emma nagyon ki akarta próbálni a nyári bobot. Én attól nagyon paráztam, mert be se tudod kötni magad, kiborulhatsz...jaj nekem. Emma kedvéért rászántam magam. Ott pont Emma kezében volt a fék. Mondanom sem kell, hogy ő aki imádja a gyorsaságot, nem nagyon akart fékezni. Első alkalommal majdnem ki is borultunk, sőt kicsit ki is borultunk, úgy kellett visszaülni, Emma meg csak röhögött, én meg szétparáztam magam, onnantól kezdve már csak azzal bobozhattunk. :) De a lényeg, hogy Emma nagyon élvezte. Jó kis program volt.

Bobozunk
Szeret lépcsőn ücsörögni












    Emma nagyapjával biciklizni is lement egyszer a Dunapartra. Nagyon büszke voltam rá, mert egyedül tolta le és fel a meredek utcán a biciklijét. Nagyon nagy távot tettek meg, szóval nagyon-nagyon ügyes volt. Az iskolatáskája is megérkezett Emmának, ami nagyon tetszik neki, legjobban az uzsonnás dobozáért van oda. Ezekkel is alszik együtt. :DDDDD
    Voltunk gyüli táborban és Véda szülinapi buliján is, de arról külön posztok fognak íródni. :D

2017. július 19., szerda

Másfél éves

   Vasárnap másfél éves lett Lénó. Döbbenet! Most született! Nagyon közhely, de tényleg repül az idő. Holnap megyek a bölcsis szülői értekezletre. Emma pont aznap kezdte a bölcsit, amikor másféléves lett. Lénó kb 1,5-2 hónappal később fogja kezdeni, attól függ mikor szoktathatjuk be. 
   Az előző posztomban az elválasztásról kezdtem írni, és azt gondoltm, hogy milyen nehéz procedúra lesz. Ezért is kezdtem el úgy, hogy majd naponta fogok írni róla, hol tartunk. Nem így történt. Jelentem több, mint két hete nem szopizik. Első két nap hajnalban sírt, max fél órát a cici után és ennyi. Napközben simán el lehetett terelni a figyelmét, este meg annyit mondtam, hogy elfogyott és csak nevetett. Elképesztő milyen könnyen ment a dolog. Pár nap után már nem is kérte. Amilyen cicifüggő volt, teljesen meglepett, hogy milyen szépen elhagyta ezt a dolgot nagy kiborulások nélkül. Csak lestem.
kavics dobálás










   Alvása nagyon jó. Napközben 1,5-3 óra között van. Attól függ, mikor ébred reggel. Ha fél8-8 körül kel, akkor inkább kevesebbet alszik napközben. Ha fél 7, akkor többet. Éjjel nem nagyon ébred, max nyüszizik picit, cumi és alszik tovább. Szerintem, ha nem lennék mellette, magánk is megoldaná és aludna tovább. Van, hogy dumál álmában, arra is felszoktam ébredni. Amúgy szerintem jól alszik. Csakis ronygyival hajlandó elaludni. A rongyi a minden. Vinni kell mindenhova. Ha bármi baja van, bújik hozzá. Hozza-visszi. Már kettőt elhagytunk. Mindig van itthon kettő, de szerintem veszek még egyet. Még szerencse, hogy lehet kapni. 
   Evésére panaszom nem lehet. Nagyon jó evő, sőőőőt. Képes lenne, akár egész nap enni. Új kedvenc az uborka. Napont 3-4 ubit is benyom. Azt hiszem ettől megy is a hasa, vagy fogzik, vagy passz....Ettől függetlenül, mostanság nem nagyon hízott szerintem. Kb 12,5-13kg között van. Magasságát nem tudom...












   Beszéde főként halandzsa. :D Nagyon durva, hogy Emma ennyi idősen mennyire sok mindent mondott, megnéztem, hogy már kb mindent tudott mondani. Csip-csip csókát énekelte, pont-pont veccsőcskét is mondta. Elképesztő milyen különbségek vannak a gyerekek között. Lénóka meg szépen megérteti magát mutogatással. Írtam a múltkori posztban, hogy amiket mond: anya, hammm, Emma, ámen, kérem, adjál, igen, ide, hinta.  Azóta vannak újabbak: ott van, Lali, nagyi, apa és a legújabb kaka. Tegnap is és ma is amikor a pelusban volt csomag, jött és mondta, hogy kaka-kaka. Annyira kis ügyes okos, megzabálom. ♥
   Nagyon szeret kint lenni az udvaron. Itt Leányfalun állandóan a nyomában kell lenni, nehogy leessen, leguruljon valahonnan. Kedvenc elfoglaltsága a kis halastóba dobálja bele a köveket. Szegény Lali, majd szedheti ki őket. :D Hintázni nem szeret. Szerintem hányingere lehet benne. Beül és kb azonnal száll is ki belőle, ahogy elkezdem lökni. Imád csak úgy sétálgatni, molyolni. Szeret nagyon homokozni is. Nagyapa imádat van. Egyik reggel mi már felébredtünk, lejöttünk. Mikor felébredt, elkezdte mondani, hogy anya-anya! Mivel  nem reagáltam azonnal, gondolta mástól kértsegítséget, és mondta, hogy Lali-Lali. :D Nagypapa is nagyon szeret unokázni. Valamelyik nap, beültek a gyerekek a talcsikába és úgy rohangált velük, kiment az utcára is és hegynek fel-le ment. Jó kis torna volt neki. Még nekem is tolnom kellett őket, de elfáradtam és Lénó akkora hisztit levágott, hogy őt még tolni kell. Van ám akarata rendesen a gyereknek. Ha valami nem úgy van, ahogy ő szeretné, úgy tud üvelteni, nagyon cukin görbíti le száját, és potyognak a könnyei. Nagy kópé, állandóan huncutságon jár az esze, mindig azt akarja csinálni, amit nem szabad. Résen kell lenni rendesen. Igazi kispasi. 
   Fél a hangos zajoktól, sőt egyenesen pánikolni tud tőlük. Ha valamitől megijed, elrohan jó messzire, annyira vicces. Imádja a kulcsokat, dugdossa be mindenhova őket. Legfőképpen a kocsikulcsot szeretné, de félünk, hogy eltűnteti, úgyhogy nem igazán kapja meg... Rajong az állatokért, bármi lehet az csak állat legyen. Most a kedvenc könyve a Tölgyerdő meséiből a Malacbújócska, de szerintem a többit is megfogom venni, Julia Donaldson és Axel Schefflernek nagyon jó könyvei vannak. Annyira jó, hogy már ilyen picinek szereti a könyveket. Remélem ez meg fog maradni nála. Drága pici Babánk nagyon szeretjük!!!♥













2017. július 3., hétfő

Elválasztás - 1.nap

   Eldöntöttem, hogy vége a szopinak. Most már elég nyűg volt az egész. Tegnap este kapott utoljára. Elmondtam neki is, hogy ez az utolsó, nincs több, reggel nem fog kapni, bár gondolom nem igazán fogta fel. Eddig éjjel, ha felébredt, mindig elfogadta, hogy nincs cici, kapott cumit, vizet és aludt tovább. Fél5kor kaphatott először. Ahhoz képest, most felébredt fél3kor és keservesen sírt, és cicit akart, pedig ilyenkor mindig elfogadja, hogy nincs cici, de most nem akarta. Csak sírt és sírt. Nem kellett se cumi, se víz, mindent lökött el, és csak húzogatta a ruhámat. Bújtam hozzá, ölelgettem, beszéltem hozzá. Nagyon kitartó volt, de végül megnyugodott. Negyed 4re aludt vissza rendesen. Nem sírt addig, csak akkora került újra mély alvásba, addig azért vergődött, nyüszögött. Tényleg érdekes, hogy ezt fél3kor játszotta el, hisz alapjáraton sem kap ilyenkor cicit...
 Ezek után, hogy cici nélkül aludt el, legközelebb 7kor ébredt. Persze kérte volna egyből a cicit. Gyorsan kipattantam az ágyból és indítottuk a napot, hogy eltereljem a figyelmét. Egész nap amúgy tiszta nyüszi volt, de én ezt nem az elválasztásnak tulajdonítom, mert napközben amúgysem nagyon szokott kapni. Valami nem volt kerek neki szerintem, délután is 3,5 órát aludt. Sokat összebújtunk, ölelgetett, nagyon cuki volt.
   Nagyon féltem az estétől. Biztos voltam benne, hogy nagy-nagy üvöltések lesznek. Kiborul, hogy nem kap cicit. Zokogni fog és nehezen alszik majd el. Napközben fejtem tejet, amennyit tudtam, hátha esetleg cumisüvegből este elfogadja, de nem kellett neki. Vittem aludni. Lefektettem, imádkoztunk, énekeltem neki. Egyszer jött, rángatta a pólómat, de mondtam, hogy nincs. Elfogadta. Nem sírt, nem balhézott. Teljesen meglepődtem. Aztán szépen lassan, ahogy már egy ideje megy, 30-45 perc után elaludt. Az a szerencse, hogy már hónapok óta nem cicin alszik el este. Szopizik, lefordul, cumi a szájba és szépen egyszer csak elaszik.
   Nagyon büszke vagyok Rá, hogy ilyen ügyesen vette az akadályt. Persze, még simán lesznek sírások. Kíváncsi vagyok most hajnalban mi lesz. Mennyire fog sírni, vagy nem. Milyen lesz a holnapi napja...
    Lezárult egy korszak. Nem szoptatok többé. Azért tegnap este, az utolsó szopinál kicsit elbizonytalanodtam, hogy biztos ezt akarom. Azért hiányozni fog a szoptatás, fura lesz, hogy nincs többé. Persze összebújni, bármikor bármennyit tudunk. Nagyon is van igénye a kis mazsolámnak rá. Úgy tud bújni, ölelni a nyakamat. Egyszerűen megzabálom. ♥

Ilyen édesen alszik éppen ♥

2017. július 2., vasárnap

❤ Kisfiam ❤

   Van egy majdnem 1,5 éves Kisfiam is. :) Hihetetlen, hogy már ilyen nagy, szeptembertől pedig bölcsis lesz ő is. Izgalmas időszak előtt állunk. Július 20-án lesz szülői értekezlet, izgatottan várom. Remélem sikerül elcsípnem jó időpontot a beszoktatásra, és szeptember végéig beszokik. Ami amúgy érdekes lesz, mert nagyon anyás. Pénteken egész nap anyuval volt. Nem volt semmi gond, jól elvolt. Ellenben éjszaka jött ki rajta a "stressz". Sokat sírdogált álmában és mondogatta, hogy "anya-anya". Drága szívem! ❤ Egy nagyon bújós kiscica. Annyira édes, ahogy mindig jön és bújik hozzám is, Emmáhiz is, Apjához is. Emma a mindene. Olyan cuki szeretetgombóc. Ha jön valamelyik nagyszülő hozzánk, rohan elé. Most, hogy Leányfalun vagyok, reggel mikor felébred anyu, hozzá is rohan egyből. Mindenki rajong érte. Irtó vicces kiskrapek. Produkálja magát, bohóckodik, saját magán is nevet, nagy móka mester. Sokat fogunk még rajta, vele nevetni.

   










Nagyon szereti a pocakját. Jó evő, kb bármit megeszik. Egész nap enne. Bár jó húsban van, mégsem folyik szét, nem egy kövér gyerek. Vannak combikák, de nagyon magas is. Mindenki ledöbben, amikor megtudják, hogy még 1,5 éves sincs. Azt hiszik már elmúlt két éves.
    Éjszaka már nem szopizik. Amikor anyunál töltött egy éjszakát, akkor gondoltam egyet és elvettem tőle éjszakára a cicit. Elég jól fogadta. Két éjszaka volt picit sírás, de összebújtunk és aludt tovább. Muszáj volt ezt meglépnem, mert már a végkimerülés határán voltam, az állandó 30-60 perces kelései miatt. Ahogy nem szopizott éjjel, jók lettek az éjszakáink. Eleinte csak hajnali 6kor kapott először cicit, most már visszacsempészte 4:30-ra. Napközben is kérné többször. Ha leülök, egyből ott terem és húzogatja a pólómat. Nagyon terhes lett már nekem ez az egész, úgyhogy úgy döntöttem, ma este kap utoljára cicit. Kész vége. Holnaptól nem lesz. Meglátjuk mit szól, azt hiszem lesz üvöltés... Jaj nekem... Napközben már régóta egyet alszik, általában 2,5-3,5 órát, mikor hogy. Mindig kint az udvaron babakocsiba. Berakom, ott hagyom, elnézelődik, majd elalszik. Nem kell tologatni a kocsit. :)












    Most már tökéletesen megy, fut, szalad. Szépek a lábikók. Azért elkezdtem vele dévenyes tornára járni, mert most meg a síntől nagyon kifelél állnak a lábfejei. Plusz kiderült, hogy féloldalas is, meg nagyon idegesített, hogy W alakban ül, ami nagyon nem jó. Kell az a torna. A Heim Pál kórházban van egy szuper tornász, aki nagyon ért a dongalábasokhoz, együtt dolgozik a mi csoda dokinkkal. Két hetente jártunk hozzá. Most sajnos több okból elég hosszú idő kimaradt, alig várom, hogy újra mehessünk hozzá 11-én. Aznap megyünk Szabó dokihoz is kontrollra meg sínt feliratni, mert kinőtte a mostanit. Amúgy most nagyon jó játék esténként alvás helyett a sínt ki-be tépőzárazni, mivel a nagy kánikulában nem volt hálózsák rajta.
    Beszélni nem igazán akar. Ahhoz képest, hogy mondta már, hogy apa, add ide... amióta elkezdett járni, nem volt hajlandó semmit mondani. Most annyit mond, hogy anya, azt 100 milliószor egy nap. :))) Hammm, ámen, Emma. Néha sikerül a kééérem, de inkább valami adjál szerűséget mond. Néha olyan, mintha mondaná azt, hogy igen, meg ide. Pár napja meg elkezdet mondani, hogy hinta. Ennyi. Nagyon durva, hogy mekkora különbség van ilyen téren a két gyerek között. Emma ennyi idősen elképesztő, hogy mennyit beszélt, legalább 100 szava volt...

   











Nagy kedvenc a labda. Ezért is szeretném, ha pöttyös labda lenne a jele a bölcsiben. Remélem sikerül megszerezni. Régebben dobálta, most meg rákapott a focizásra. Elképesztő, hogy milyen ügyesen tud rúgni bal lábbal. Van, hogy lerakja a labdát, nekifut és úgy rúg bele. Másik kedvenc az, hogy tologat mindent, babakocsit, játék fűnyírót. Nagyon jól elvan azokkal. Szeret könyveket nézegetni és nagyon szereti, ha mondókázok vele, de az éneklést még inkább. A zenéért odavan, főleg, ha az apja gitározik. Bár nem nagyon hagyja, mert megy oda és a pedálokat nyomogatja. Nagyon szeret mindenféle gombot nyomogatni, kábeleket ráncigálni, csínytalankodni. :)
    Egy nagyon drága, cuki kisfiú a mi Lénárdunk, nagyon örülünk, hogy van nekünk. És olyan csodás látni azt, hogy Emmával ennyire szeretik egymást. Remélem örökre megmarad ez köztük. ❤



2017. július 1., szombat

❤ Nagylányom ❤

   Vissza akarok térni, újra írni a blogot, olyan jó lenne. Lelkiismeret furdalásom is van, hogy szegény Lénóról alig írtam valamit, míg Emmáról ennyi idősen rengeteget. Hát ez van, második gyerek. :) Persze bepótolni nem fogom, és nem is tudom a sok lemaradásom, abból az lenne, hogy sose jutnék a jelenhez és megelégelném, így most folytatom a jelennel, egy nagyon rövid visszatekintéssel, Emmával kezdem.
    Van nekem egy nagy okos 6 éves lányom. Akinek márciusban megvolt élete első szülinapi zsúrja az Elevenparkban. Nagyon jól sikerült. Szuperül érezte magát. Sokan eljöttek. Nagyon boldog volt ettől a naptól. Mi Lénót Mamára hagytuk otthon, hogy csak Emmára tudjunk koncentrálni. A családi szülinap is jól sikerült. Megint mi csináltuk tesómmal a tortát, méghozzá egy barbie tortát készítettünk. Volt nagy öröm, nagyon tetszett neki. Persze szokásához híven nem evett belőle, csak azt várta, hogy a barbie-t kiszedjük belőle.










    Oviba nagyon szeretett járni. Anna néni, az óvó nénink egy tünemény. Amennyire rettegtem tavaly a csoportváltástól... Nem kellett volna, mert megkaptuk a lehető legjobb óvó nénit. Emma odáig volt érte. Itthon sokat játszott olyat, hogy ő Anna néni. Persze nem volt zökkenőmentes azért, mert decembertől szegény Anna egyedül vitte a csoportot. Piszok nehéz volt neki, de fantasztikusan helyt állt. Annyi mindent csinált a gyerekekkel. Nagyon kreatív, nagyon szereti a munkáját és a gyerekeket. Minden gyerek szerencsés lehet, aki hozzá jár, vagy majd hozzá fog járni az elkövetkező években. Jártak februártól korcsolyázni is. Sajnos beteg lett Emma amikor az utolsó bemutató óra volt, de előtte héten volt egy másik anyuka, aki videózott, így láthattam Emmát, hogy milyen cukin korizik. Megígértem neki, hogy majd ketten elmegyünk korizni és akkor élőben is láthatom, hogy milyen ügyes. Az iskolában is folytatódni fog a korcsolya, első osztályban hetente egyszer menni fognak, másodiktól pedig úszás lesz.









     Az anyák napi műsor annyira jó volt. Videózni akartam, de minden gyerek az anyukája előtt állt és úgy mondták egyszerre a verseket, énekeket. Olyan megható volt. Nem győztem nyelni a könnyeimet, és természetesen így videózni se videóztam, hanem megéltem ott a pillanatot. Gyönyörű gyűrűt készítettek, és még az apukák is kaptak szupi ajándékot.


    Június 2-án volt az évzáró/ballagás. Az is nagyon jó műsor volt, mellesleg nagyon hosszú volt. Szuper ügyesek voltak, és azt kell, hogy mondjam Emma volt a legeslegügyesebb. :D Ő mondta a legszebben, ő tudta a legtöbb verset, éneket. Nagyon tetszett. Négy gyerek ballagott el, ebből hárman voltak jelen. Kristóf, a szerelme is elballagott, ráadásul osztálytársak lesznek. Tény, hogy most nagy szerelmi háromszögek voltak. Hol szerelmes Emmába Kristóf, hol nem, és olyankor Emma kiborul szegénykém. Már évek óta jóban vannak. Emma egy nagyon kitartó, ragaszkodó kislány. Még mindig emlegeti a bölcsis barátnőjét Patríciát, annyira boldog, amikor találkoznak esetleg a játszótéren. Volt, hogy kb. egy év kihagyás után találkoztak, akkor is ugrottak egymás nyakába.










     Emma június 13-án, csütörtökön volt utoljára oviban. Elvileg pénteken ment volna, de csütörtök estére kiütéses lett, az oviban meg skarlát járvány volt. Megijdetünk, hogy ő is elkapta, így otthon tartottam, de szerencsére nem skarlát volt, hanem az új habfürdőt nem bírta a bőre. Ellenben hétfőre Lénó lázasodott be kétszer is. Náthás lett, fájt a torka, és olyan vicces rekedt hangja lett. Persze elkaptam én is. Úgy fájt a torkom, hogy csak na. Általában 1-2 napig szokott. Most legalább 5 napig szenvedtem vele. Gyerekdoki azt mondta nem skarlát, hanem valami vírusos torokmizériát kapott el Tyupika.
    Visszatérve Emmára. Egész nyáron most már nem megy oviba. Leányfalun nyaralunk mind, mert lakásfelújítás lesz otthon, csak kezdődne már el... Megvolt az első szülői értekezlet. Én naivan azt hittem, hogy kb 1 órás lesz, helyette 3 órán át voltunk ott 17-20-ig. Nagyon kemény volt. Mindent töviről hegyire átbeszéltünk. Miket kell venni, hogy minden jó minőségű legyen, mert a tankönyvek, sőt a füzetcsomag is ingyenes lesz, úgyhogy ne vegyünk semmilyen füzetet, mert bőven elég lesz, amiket kapni fogunk. Augusztus 31-én lesz az évnyitó 17 órakor, kb fél órával előtte lesz a találkozó az osztályteremben. A kis elsősők fent fognak ülni a színpadon az ünnepség alatt, hogy mindenki lássak őket. Múlt hét pénteken hívtak az oviból, hogy menjek már be, mert voltak az iskolából és hoztak egy boritékot Emmának, ő fogja mondani a verset Zetivel (régi ovistársa, leendő osztálytársa) az évnyitón. Olyan büszke vagyok Rá, és olyan izgalmas ez az egész, hogy Emma annyi ember előtt fog minkrofonba verset mondani. Szeptember 1-jén pénteken iskola. 7:25ig kell minden nap beérkezni az iskolába. Aznap kapják meg a tankönyveket, vagyis már csütörtökön ott lesznek az asztalakon az osztályterembe, de nem viszik haza, csak pénteken. Aznap ebéd után haza lehet menni. Következő héttől pedig normálisan 8-16ig iskola lesz. Izgalmas időszak előtt állunk. Nyáron be kell szerezni mindent, iskolatáskát, tolltartót, tornazsákot, a hosszú listán szereplő dolgokat. :)















2017. március 11., szombat

Videók


Olyan ügyes! Cukikám! És rendületlenül gyakorol! 😍

                   
Ilyenkor vajon mire gondolhat? 😂😂

                    
Ebből a gyerekből kézilabdás lesz!!